Legalábbis ezt állítja a Mester. Én még nem láttam, és ahogy az időjárás alakul (havazás március 15.-én???) még egy-két hétig nem is fogom. Hosszú hallgatás után februárban küldött néhány fotót a kifaragott hab-magról, feltett néhány kérdést majd pár hét elteltével felhívott, hogy kész a cucc. Per pillanat annyit tudok a végeredményről, hogy sikerült a 20 kilogrammos megcélzott tömegen belül maradni,ugyanakkor sikerült 50ezerrel túllépni a tervezett összeget. Remélhetőleg a rögzítési pontok is rendben lesznek - erről nagyon jó lenne minél előbb megbizonyosodni...
Eközben Törökbálinton... A végéhez közeledik a kiülőpad-projekt. A tél során nem írtam külön posztokat az olyan apróbb lépésekről, mint például az aluminium sínek és a rögzítő bilincsek illetve az új, danamid-ból legyártott masthole-betét elkészülte, vagy az elsőként elkészült kiülőpad "felokosításával" kapcsolatos tervezési lépések. Robi kínos alapossággal haladt előre, alaposan végiggondolva a lehetséges variációkat - a kettes számú padot "nulláról felépíteni" sokkal könnyebbnek látszott, mint a rögzítési pontokkal együtt újonnan legyártott elemeket a már kész első padba (annak megbontása után) "bedolgozni". Én meg végig azon gondolkodtam, hogy vajon az elképzelt rögzítési pontok hogy fogják bírni a terhelést a valóságban. Nos, tegnap nagyjából megkaptuk a választ: a már elkészült első kiülőpadba utólag beépített sínek jól vizsgáztak, úgyhogy 99 százalékig biztosak lehetünk abban, hogy a hátsó "fix" rögzítési pontok is bírni fogják. Most már csak azt kell kivárni, hogy Robi legyártsa a második kiülőpadot is...
Azért elnézegetve a félkész állapotban levő elemeket, az már látszik, hogy sok dolgot át kell még tervezni ahhoz, hogy egy igazi "termék" legyen a kezünkben. A tavalyi kísérletekhez használt modell után most elkészül a prototípus, ami egy működőképes hajó lesz, hiszen már a modell is az volt - de a részleteken lesz mit csiszolni, hogy az "ipari" megjelenéstől eljussunk a "felhasználóbarát" változatig :)))
