HTML

jSkiff

Ami még nem volt...

Címkék

Wan ám nékünk Weboldalunk is

2014.08.21. 12:01

Ezt a blogolósdit eléggé elhanyagoltam az elmúlt egy évben. Ennek az a legfőbb oka, hogy a blogot csak a fejlesztési lépések dokumentálására szántam, mintegy napló jelleggel.

A fejlesztés pedig tulajdonképpen befejeződött. A tavalyi tapasztalatok leszűrése után idén (azaz 2014.-ben) elkészült a második hajó is, immáron sablonban készült kiülőpadokkal, Ronstan veretekkel, két méteres szélességgel, véglegesnek tekinthető formában. Így tehát már két jSkiff létezik a világon: a HUN 2 és a HUN 3 rajtszámokkal :)

A történet további folytatásait a www.jskiff.hu illetve www.jskiff.com címeken lehet nyomonkövetni ...

komment

Szezonzáró

2013.09.07. 21:31

Augusztus végére nem maradt más dolgunk, mint barátkozni a hajóval. Ehhez mondjuk az adott időszakban (2013.08.16-2013.08.26) nem túl sok szél állt a rendelkezésünkre, de a kiskorú felhasználók így is váltásban tesztelhették a hajót - és persze a saját vitorlás-tudásukat. Mondjuk a jSkiff nem az a tipikus oktatóhajó, de a fiatalok azért szorgalmasan próbálkoztak. Eközben a fényképek mellett elkészültek az első video-felvételek is, tehát a jSkiff megjelenhet a jutúbon (miszerint YouTube) is...

És most ismét jönnek a szürke hétköznapok. Következhet a domain-regisztráció, a szájt-építés, a nyári tapasztalatok összegzése és ezek alapján a HUN 3 rajtszámú jSkiff megépítése: módosított test, módosított hidak és módosított kiülőpadok. Úgy tervezem, hogy a kiülőpadok legyártásához sablont fogunk készíteni, ezzel is felkészülve a sorozatgyártásra :)

komment

Augusztusi hétvége hidegfronttal

2013.08.13. 20:03

Új beszerzés: van már nékünk vadonatúj 12 éves Laser Radial vitorlánk is (plusz alsó tag) a kiskorú júzerok számára. Ez még ugyan nem teljesen bizonyítja a konstrukció "adaptív" voltát, de arra azért jó, hogy 35 kilós versenyzők is megpróbálkozhassanak egy jSkiff megvitorlázásával - akár 2-es szél fölött is :) A szombati (2013.08.10) hidegfrontból vasárnapra azért maradt annyi, hogy még nekem is ki kellett ülni a kis rigget, a gyerekek pedig ízelítőt kaptak abból, hogy milyen is az, amikor fúj. Késő délutánra azért leállt a szél, úgyhogy rövid félszelezésekkel gyakorolhatták a fordulást. Ami viszont elég nehezen ment nekik - úgy tűnik vissza kell tolni az első hidat előre vagy 2-3 centivel, mert az ő kezükben eléggé "szélbe-futónak" (miszerint luvgirig) tűnt a jószág. Lehet, hogy az "adaptivitás" nem csak a vitorla méretére, hanem a júzer súlyára is értendő...

Fotó is készült mintegy 100 darab (pld. "jSkiff tihanyi visszhanggal a háttérben"), merthogy volt fotósunk is, aki a vízben állva örökítette meg az eseményeket :) Úgyhogy a hétvége egyértelműen pozitív mérleggel zárult. Van még a nyárból vagy 10 nap, amikor játszani lehet a hajóval, aztán jöhet majd a tapasztalatok összegzése és a tökéletesítés...

komment

Zamárdi - Földvár - Zamárdi

2013.08.06. 23:52

Az elmúlt két és fél hét (2013.07.18 - 2013.08.04) történései címszavakban:

  • 12 méter biztonságiöv-anyag beszerzése a boxzsák-készítő embertől
  • az elkészült 4 darab módosított bilincs átvétele a veretezőembertől
  • a megstoppolt vitorla átvétele a vitorlaszerelő embertől
  • átvitorlázás Zamárdiból Földvárra 1:50 időtartamban, a céltól 500 méterre leálló 1-2-es északkeletiben
  • megfelelő veret beszerzése a gurtni rögzítéséhez a helyi vitorlásboltban
  • több órányi vitorlázás Földváron 2-3-as szélben, kiskorú berepülő pilóták részvételével
  • a gurtni rögzítésére szolgáló veret felszerelése (közben a hajótest megfúrása, brrr...)
  • a gurtni méretre vágása a vitorlakészítő emberrel, majd a gurtni felszerelése - így a hajó végre százszázalékosnak tekinthető :)
  • kopóbetétek beragasztása a svertkasztniba - a hajó immár 101 százalékos :)))
  • újabb több órányi vitorlázás, ezúttal 3-4-5-ös északiban, egy egykori OK-s részvételével (aki szerencsére magától rájött , hogy tud egy rosszul sikerül fordulás után leejteni - így vissza tudott térni a kiindulási pontra...)
  • annak felismerése, hogy az erős szélben időnként hallható reccsenő-kattanó hangok abból fakadtak, hogy az árboctalp hegesztése nem bírta a terhelést (erre a felismerésre a Zamárdiba tervezett visszatérés előtti nap estéjén került sor)
  • a hajó szétszedése, az első híd átadása a Mágusnak, majd másnap a meghegesztett (és megerősített) árboctalppal bíró első híd átvétele és a hajó összerakása
  • átvitorlázás Földvárról Zamárdiba 1:30 időtartamban, 1-2-es délnyugatiban (aznap összesen 3 órát fújt a szél, délután 3-tól 6-ig, ezt az intervallumot sikerült elkapni :)

Szóval mozgalmas napok voltak ezek :)

A fentiekről foto-dokumentáció is készült. Lassan lehet kezdeni építgetni a "Buy a jSkiff now!" webszájtot - képanyag már van hozzá...

komment

Próbakörök vitorlaszakítással

2013.07.17. 21:10

2013. július 13.-án volt a Footpad Ragasztás Napja. Kínos alapossággal történő előkészületek (szabásminta készítése csomagolópapírból, méretvétel többszöri rápróbálással, majd az EVA anyag kiszabása utáni igazgatás) után következett egy sebbel-sobbal elvégzett ragasztási fázis - a ragasztó ugyanis a felkenés után meglepő gyorsasággal száradt. A sietség eredményképpen sikerült egy egy gyenge másodosztályú minőséget produkálni. A legbosszantóbb az volt, hogy a footpad-et nem sikerült pontosan oda illeszteni ahova szerettük volna, így a svertkasztni környékén szemmel látható volt az aszimmetria.

Másnap reggel  aztán ezt sikerült némileg korrigálni, az EVA burkolat alatt maradt légbuborékokat azonban nem tudtuk eltüntetni. Ez van. A jövőben valószínűleg le fogunk mondani az EVA-ról - csak a megfelelő durvaságú érdesítés technológiáját kell a Mesterrel kitalálni. Viszont az tény, hogy (ahogy az vasárnap délelőtt kiderült) a test síkossága megszűnt. Semmi akadálya nem volt tehát, hogy egy erős hármas északnyugatiban végre egy igazi próbát tegyünk. Ez a szél erősebb volt, mint eddig bármelyik jSkiff-teszt alkalmával, és a konstrukció kitűnőre vizsgázott. Eddig például egyszer sem teszteltük igazán, mit bír a az első híd, különös tekintettel a mast-hole környékére. Persze ez a teszt még nem tekinthető egy igazi erős szeles tesztnek, de érzésem szerint négyes befújások azért akadtak. Sajnos ez a próbakör sem tartott túl sokáig, aminek az volt az oka (a Zamárdiban szokásos ebédidő-pánikon kívül), hogy a hajó egyik "gyári" komponense, a vitorla nem bírta a gyűrődést. Az új, eddig sosem volt elemek bírták, a régi nem - amiért nyilván az idő vasfoga tehető felelőssé...

Ebéd, vitorla-ragasztás szigetelőszalaggal (miszerint duct-tape), pihi, majd délután 5-től újabb próbakör. Ez a kör sem lett túl hosszú, mert a vitorla szakadása továbbfutott, a ragasztás is levált, és nem volt kedvem a vízben hazatolni a hajót (a hátsó szemtől az árboc felé kb. 20 centire, a varrás mentén adta meg magát az anyag, ott ahol a hátsó szem alatti erősítés véget ér). Lényegében háromnegyed órányi öröm-vitorlázás volt ez, félszélben Siófok felé, majd vissza, fél szemmel a szakadást figyelve, hogy még azelőtt visszaérjek a kiindulópontra, hogy a vitorla két darabra esik szét.

A tapasztalatokat összegezve elmondhatjuk, hogy a hajó majdnem kész van és majdnem tökéletes. A "majdnem kész" azt takarja, hogy kiülőgurtnira mindenképpen szükség van (legalábbis ekkora szélben, hiszen komoly ember nem ráenged az erősödéskor, hanem kiül :))), a "majdnem tökéletes" pedig azt, hogy nagyon úgy tűnik, hogy a test orr-részén változtatni kell. Ekkora szélben a hátszelezést eléggé megnehezítette az, hogy a hajó hajlamos "orra bukni" (kétszer is sikerült víz alá vinni a hajó orrát), ezért a halzolással nem is kisérleteztünk, és raumban elég kényelmetlen pózokat kellett felvenni, hogy minél hátrébb helyezzük a saját súlyunkat. Az biztos, hogy vissza kell szerezni a Mester által a hajó hosszából elcsalt centiket (sőt talán többet is, most már úgy gondolom, hogy 375-380 centi lenne a megfelelő hossz), másrészt a "szörfös", felkunkorodó orr-rész helyett egy "hagyományos", hajó-szerű orrot kellene kialakítani annak érdekében, hogy az árboc elé több felhajtóerő kerüljön. A jelenlegi testnél a problémát megpróbáljuk az első híd hátrébb tolásával orvosolni - még szerencse, hogy a konstrukció ezt lehetővé teszi. Dehát végülis ez volt a projekt egyik alapvető célja: egy "adaptív" hajó elkészítése, mintegy transformers-jelleggel - így mindjárt tesztelni lehet ezt a fícsört is :)))

komment

A vízretétel

2013.07.09. 21:01

2013. június 23.-án vasárnap délelőtt végre sor került a próbaútra. Ez lassan hagyományos nyári programmá válik: az aktuális évi jSkiff modell kipróbálása a Zamárdi előtti vízfelületen, szigetelőszalaggal rögzített kormányhosszabbítóval...

Közben volt egy hétvége (június 15-16), amiről nem született poszt, ennek oka pedig az, hogy ebben a két napban a fő feladat három apró gyermek nyári szünet céljából a Balatonra történő leszállítása, majd a tetthelyen való kézbentartása volt. Eközben azért elvégeztük a veretek (a talpcsiga-adapter és a kormányveretek) felszerelését, és megállapítottuk, hogy a még Budapesten meghajtogatott kormányrúd nem jó - a 22 centis emelkedés kevésnek bizonyult. Úgyhogy a következő héten az volt a legfontosabb, hogy ezt a problémát megoldjuk, így nem maradt elegendő szellemi kapacitás az események rögzítésére :)))

Aztán jött a következő hétvége, június 22-23, amikor végre valahára vízre került a hajó. A próbaút sikeres volt, viszont elég rövidre sikerült, részben az északkeleti szél szokásos, déltájban bekövetkező leállása miatt. A hajó nagyjában-egészében ugyanúgy viselkedett, mint a tavalyi verzió - kicsit furcsa is volt "ezt már ismerem" érzéssel vezetni egy gyakorlatilag nem is létező hajótípust :) Az eredmény majdnem teljes siker: az új test 90 centis szélességének köszönhetően a hajó nem borul még felhúzott vitorlával sem, a kb. 400 literes köbtartalom anélkül visz el egy finnes-méretű júzert, hogy víz alá kerülne a fara, az irányítás pedig simán megy a már ismert (tavaly kitapasztalt) trükkökkel. Egyetlen problémára derült fény: a test felszíne nagyon csúszós, még tornacipővel is. Ez persze benne volt a pakliban - viszont így a hajó készültségi foka csak 98 százalékosnak tekinthető. Délután aztán nem is erőltettünk egy újabb kört...

Ezután 2 hétre átköltöztünk Földvárra, katamarán- illetve Cadet-vitorlázás, valamint az Optimist EB megtekintése céljából. Ezekben a napokban került sor a szintén hagyományosnak mondható, a helyi erők igénybevételével történő kormányhosszabbító-felszegecselésre, továbbá arra, hogy beszerezzük a hajótestre kerülő EVA-borítást (miszerint footpad). Két lehetőség kínálkozott ugyanis: vagy utólagos érdesítés Fűzfőn, vagy EVA borítás felragasztása. Megtekintve a Mester által érdesített felületet, úgy döntöttem, legyen inkább EVA. Már a tavalyi kisérleteknél használt polietilén test gyári érdesítése (többévi használat után) is elég volt ahhoz, hogy lehúzza az ember térdéről a bőrt, a fűzfői custom made verzió (újonnan) még ennél is durvábbnak tűnt. Úgyhogy most ott figyel Zamárdiban az ágy alatt 2 négyzetméter világosszürke EVA anyag, amit sk. fogunk felragasztani az elkövetkező hétvégén. Ezzel pedig remélhetőleg lezárhatjuk a síkosság témáját, és a hajó készültségi foka eléri a 99 százalékot (merugyebár ott van még a gurtni-kérdés, aminél elsősorban a megfelelő veretek beszerzése tűnik problémásnak) - és akkor már a kiskorú berepülő pilóták is hozzájuthatnak a hajóhoz :)))

komment

Az utolsó simítások

2013.05.30. 21:44

Apránként minden apró részlet a helyére kerül. Az első híd rögzítésére megtaláltuk az igazi megoldást, ami a szörfös árbócrögzítési megoldás "inverze": a veretezőember 4 darab speciális fejű csavart készített, ezek fognak bekerülni a sínbe, az anya pedig kívülre kerül. A szörföknél ugyebár egy speciális formájú anya kerül be a sínbe, és az árbócgyök végén van a menetes "csavar", amit ebbe az anyába kell beletekerni - mi pedig ezt az elrendezést fordítottuk meg. Ez a megoldás azért jobb, mint az eredeti elképzelés, mert így a csavarok "kiállnak" a testből (és ezekre könnyen rá lehet ültetni az első hidat), és nem kell attól félni, hogy véletlenül "elengedjük" a sínben megbújó anyát, amikor a rögzítést meglazítjuk, hogy a hidat a helyére tudjuk tolni. Sőt: nem is kell az egész hidat tologatni - elegendő magukat a csavarokat a helyükre csúsztatni a sínben, ezután a csavarokra könnyedén rá tudjuk ültetni első hidat, majd a csavarok végére simán rá tudjuk tekerni az anyát...

Emellett a héten beszereztük az új kormányrúdhoz szükséges 2 mm falvastagságú, 30 mm átmérőjű alumíniumcsövet is, tehát már csak két dolog maradt a teendők hosszú listájából: 65 mm hosszú 8-as hatlapfejű csavarok beszerzése a hátsó híd rögzítéséhez és a kormányrúd meghajtogatása. Ezeket a jövő héten remélhetőleg sikerül abszolválni, aztán jöhet a Balaton, egy kis furkálás/csavarozás,  és végre élesben is kipróbálhatjuk a HUN 2 rajtszámú jSkiffet...

komment

Sólyakocsi már van...

2013.05.23. 23:23

Majd 2 hónap elteltével az elmúlt hétvégén végre megint lejutottunk a Balatonra. Idén sajnos sokkal kevesebb a hosszú hétvége, mint amennyi a tavalyi évben volt - például ebben az évben május 1. is szerdára esett...

A közben eltelt idő nagy részét megfelelő méretű rozsdamentes csavarok utáni kutatással töltöttem, miközben a mesterek a rájuk háruló feladatokkal szöszöltek. Ha nehezen is, de az indulásra nagyjából minden összeállt, bár a helyszínen végül az derült ki, hogy mégsem. De ez nem okozott nagy problémát, mert az hamar világossá vált, hogy 4 nap (amibe egy katamarán-pakolásnak is bele kellett férnie) amúgy sem elegendő az összes feladat elvégzésére. Emiatt aztán azon sem kellett sokat mérgelődni, hogy a gondosan előre beszerzett fúrószárak nem kerültek le Zamárdiba (sőt: azóta sem kerültek elő, ami azért már elég rejtélyes), és azon sem, hogy a hidaknak a hajótesthez való rögzítésre szánt, szintén nagy gondossággal beszerzett 60 ill. 70 mm hosszúságú csavarok nem feleltek meg a célnak (helyettük hosszabbakra lesz szükség)...

Utólag visszanézve azt mondhatom, a problémák ellenére egész szépen haladtunk előre: kész van a sólyakocsi, az első és hátsó híd megfelelően rögzíthető a testhez (a hátsó híd esetében ehhez némi utólagos korrekcióra volt szükség - a nagy előrelátással előre beszerzett tűreszelő helyett 10-es fúróval), és megállapítottuk, hogy a svert kompatibilisnak tekinthető a svertkasztnival (bár egy kopóbetétet talán célszerű lesz berakni a nyílás elejébe és/vagy végébe, hogy szorosabbá tegyük az illeszkedést). Ezen kívül meghatároztuk az új kormányrúd paramétereit is, amihez újabb 30 mm átmérőjű alucsőre, plusz a csőhajlító szakember (miszerint Fachman) közreműködésére lesz szükség. Ha ez az utolsó hiányzó darab is meglesz, akkor a következő alkalommal már csak a vereteket kell felrakni, és vízre kerülhet a hajó. Az ünnepélyes vízretétel elengedhetetlen feltétele, hogy szerezzünk 65 ill. 75 mm hosszúságú csavarokat és persze az is, hogy ne hagyjuk itthon a fúrószárakat :)))

komment

A hátralevő feladatok

2013.04.13. 21:33

A hajó összes fő komponense kész, viszont rengeteg apró dolgot kell még megcsinálni az első vízretétel előtt. Lássuk mik is ezek:

  • Perselyezett furatok a hidakra, a rögzítő csavarok számára
    Ez a téma elvileg egyenesben van, a hidakat elvittem az aluminiumemberhez, aki a héten vagy legkésőbb a jövő hétre elkészül a perselyezéssel, remélhetőleg megfelelő precizitással. A felokosított hidak talprészére vissza kell majd ragasztani a gumiborítást, és nagyon a levegőben lóg a perselyeknek a helyszínen, körömreszelővel történő  "utánigazítása" is - amikor majd az első próbálkozásnál kiderül, hogy a rögzítési pontok nem passzolnak...
  • Uszony (miszerint svert)
    A Lajos által tavaly készített svert ugyebár nem használható, hiszen az új hajótest svertkasztnija 30 cm hosszú és "hátra van nyilazva". Lajos már megkapta a rajzot az új formáról, elvileg 2 héten belül elkészül a cucc...
  • Adapter a talpcsiga rögzítéséhez
    A tervezéskor sajnos elkövettünk egy hibát: még a hajótest legyártása előtt kellett volna alaposan végiggondolni a talpcsiga rögzítésének módját. A cél ugyebár az, hogy egyrészt a talpcsiga könnyen le- és felszerelhető legyen, másrészt ha a talpcsigát lecseréljük egy másikra (aminek nem ugyanott vannak a rögzítési pontjai), akkor ne kelljen szétfúrkálni a hajótestet. Egy egészen kicsi gondolkodással rájöhettünk volna arra, hogy ehhez egy "adapterre" van szükség - ebben az adapterben lesznek a talpcsiga rögzítésre szolgáló dűbelek, és maga az adapter lesz fixen a hajótesthez rögzítve. Az adaptert ugyanakkor jó lett volna még a hajótest elkészítése előtt legyártani, és odaadni a Mesternek, hogy magának az adapternek a rögzítése is dűbelekkel legyen megoldva. Ehelyett az lesz, hogy a testbe applikált patniba belecsavarozva fogjuk rögzíteni az adaptert. Az adapter egyébként készül, a veretezőember készíti, danamidból...
  • Kormányveret felcsavarozása
    Ehhez nagy levegőt kell venni, merugyebár a Mester csak 2 cm vastag patnit rakott a kormánykonzolba, ráadásul a függőleges középvonal meghatározása sem lesz egyszerű. És ha felkerülnek a veretek, akkor jön majd a már meglevő (a tavalyi kísérleteknél használt) kormány rúdjának meghajtogatása...
  • Sólyakocsi
    Ez egy elég komplex feladat. Az alapkoncepció megvan, a főbb elemek készülnek, ezek birtokában lehet ugyan majd a nappaliban kísérletezgetni, de a végső formát a tetthelyen kell kialakítani, a hajótest többszöri "rápróbálásával". A szükséges komponensek: több méternyi PVC cső, PVC idomok, plusz PVC-ragasztó...

Ha mindezekkel végeztünk, akkor mondhatjuk azt, hogy a hajót ki lehet próbálni - reméljük két hónap elég lesz minderre. A lista valójában nem tartalmaz minden feladatot - az eddigiekben egyetlen szó sem esett a kiülő-gurtnik témájáról. Tavaly kiülő-gurtni nélkül vitorláztunk, mert nem volt hova rögzíteni a gurtnit. Az új hajótesten viszont megvannak a kiülő-gurtnik rögzítési pontjai (patnik a hajótestben), tehát semmi nem akadályozhat meg bennünket abban, hogy egy "teljesen felszerelt" hajót építsünk :)

És nem feledkezhetünk meg a kiülőpadokat rögzítő bilincsek kérdéséről sem: jó lenne valami olyan kialakítást megálmodni, ami a jelenleginél lényegesen felhasználóbarátabb...

komment

Repül a bálna...

2013.04.03. 23:31

A poszt címének magyarázata: a telefonos időpont-egyeztetés során kiderült, hogy a fűzfői műhelyben csak "a bálna" néven emlegetik az emberiség történetének első jSkiff hajótestjét. Mondjuk az tény, hogy egy 250-260 centis szörftest mellett elég hülyén néz ki :) És igazság szerint egyenlőre nem is repül, csak ha tetőcsomagtartón viszik...

Ebből a bevezetőből talán már ki is derült, hogy végre valahára szombaton, azaz 2013. március 30.-án elhoztam a kész testet Fűzfőről. Igazi míves kézimunka (miszerint custom made), mintegy 365 centi hosszban. Izgalmas hétvége volt, többször elhalasztott indulással, de végül azért csak sikerült lejuttatni az új kiülőpadokat Zamárdiba, és átdeponálni a HUN 2 hajótestet ugyanoda...

A szállításon kívül túl sok előrelépés nem történt - lévén nyúl (plusz időnként hóesés, Cadet-szállítás, miegymás). Készítettem néhány fotót (hajótest a fűben, első és hátsó híddal) és levettem néhány méretet. Az biztos, hogy a test 5 centivel rövidebbre sikeredett, mint a terveken megadott 370 centi, és ami ennél bosszantóbb, az első hidak rögzítésére szolgáló, a hajótestbe épített sínek sem a terveken feltüntetett 35 centis hosszban készültek el - a Mester úgy tűnik megfeledkezett arról az ígéretéről, hogy szörfkészítéshez használt árbócsín-sablon megfelelő alkalmazásával fog 30 centis síneket kialakítani. Nos, nem: a sínek pontosan ugyanolyan hosszúak, mint a szörfökön. Úgyhogy az állítási lehetőségek eléggé beszűkültek. Még szerencse, hogy legalább jó helyre kerültek a sínek, tehát a 270-es bázisvonal környékén lehet tologatni  az első hidat, a rendelkezésre álló 20 centi hosszúságú intervallumban...

komment

süti beállítások módosítása